DÖK

Mi is a diákönkormányzat?

A diákönkormányzat meghatározása a következő: A Diákönkormányzat (DÖK) a tanulók és/vagy tanulóközösségek és/vagy diákkörök által létrehozott, a tanulók érdekeinek képviseletére, jogaik és érdekeik érvényesítésére és igény szerint közös tevékenységük szervezésére alakított szervezet. A fentiekből következik, hogy a DÖK-öt diákok, diákok csoportjai alakítják meg és működtetik.

Mit csinál a diákönkormányzat?

Mivel a diákönkormányzat a diákok szolgálatában működik, céljait, tevékenységét a diákok igénye határozza meg. A DÖK célokat fogalmaz meg magának, ezeket valamilyen folyamat, tevékenység révén eléri, megvalósítja. A DÖK tevékenységeit alapvetően négy csoportba sorolhatjuk:

• érdekérvényesítés,

• programszervezés,

• gazdálkodás,

• kapcsolattartás, marketing.

A DÖK alapvető feladata a diákok érdekeinek védelme, jogainak érvényesítése. Ide tartozik a problémafeltárás, a diákság képviselete, részvétel fegyelmi eljárásokban, részvétel az iskolai élet szabályainak alakításában.

A diákönkormányzatok szinte minden esetben szerveznek különböző programokat az iskolában. Ezek lehetnek sportversenyek, ünnepi műsorok, délutáni rendezvények, diáknapok. A törvényben biztosított egy tanítás nélküli munkanap programjának megszervezése a DÖK egyik fontos feladata.

A DÖK mint szervezet gazdálkodik különböző erőforrásaival. Saját vagyonának felhasználása, az iskola által rendelkezésre bocsátott eszközök hasznosítása, pályázatok írása és az adományszervezés tartozik ide.

A működéssel kapcsolatos információk terjesztése, a programok reklámozása fontos a DÖK sikeres működéséhez. A jó DÖK megfelelő kapcsolatot ápol a pedagógusokkal, az iskola vezetésével, a diákokkal, diákszervezetekkel, az iskolai élet minden érintettjével.

Mihez van joga a DÖK-nek?

• Döntési jog

A DÖK a nevelőtestület véleményének kikérésével szabadon dönthet az alábbi kérdésekben:

 saját működéséről

 tisztségviselőinek megválasztásáról,

 anyagi eszközeinek felhasználásáról,

 egy tanítás nélkülimunkanap programjáról (diáknap).

• Egyetértési jog („Vétójog”)

A DÖK egyetértése nélkül az alábbi kérdésekben nem hozható döntés:

 az iskolai SZMSZ-ben a tanulókra vonatkozó valamennyi kérdésben;

 szociális juttatások elveinek meghatározásakor (tankönyvtámogatás odaítélésének elve);

 az iskolai házirend valamennyi pontjában;

 ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználása elveinek meghatározásakor;

 első tanítási óra max. 45 perccel korábban történő megkezdése (legkorábban 7:15);

 tankönyvjegyzékben nem szereplő tankönyvek, segédkönyvek megrendelése.

• Véleményezési jog

A DÖK véleményét kötelező kikérni a tanulók nagyobb közösségét (házirendben meghatározott szám vagy arány) érintő minden kérdésben; szóbeli érettségi időpont megállapításakor; iskolai, kollégiumi munkaterv; fenntartói irányítással összefüggően (pl. bezárás) stb. A DÖK véleményét a döntéshozó nem köteles figyelembe venni.

• Tanácskozási jog

A DÖK képviselője részt vehet tanácskozásokon, és beleszólhat a vitába (pl. nevelőtestületi ülésen).

• Javaslattételi jog

A DÖK javaslatot tehet a tanulókat érintő valamennyi kérdésben, erre az igazgatónak vagy a nevelőtestületnek 30 napon belül érdemben reagálnia kell, de nem feltétlenül lesz érdemi következménye.

• Egyéb, szerzett jogok

A DÖK a felsoroltakon kívül egyéb, jogszabályban lefektetett jogokkal is rendelkezik. Ilyenek: érettségi lebonyolításában való részvétel; iskolaszékbe bizonyos számú diák delegálása; szövetséget létesíthet, ill. szövetséghez csatlakozhat; térítésmentesen használhatja az iskola termeit, berendezéseit, ha ezzel nem zavarja a tanítást, stb.

Mint láthattuk, a diákönkormányzat az iskolai élet diákokat érintő valamennyi kérdésben fontos jogokkal rendelkezik. Ennek célja a diákok érdekeinek hatékony érvényesítése. Az a diákönkormányzat, amelyik hatékonyan tud élni ezen jogaival, eredményes, sikeres szervezet lesz.

Mi a diákközgyűlés?

Közgyűlést minden tanévben legalább egyszer össze kell hívni; ezt a közoktatási törvény 63. § (1) mondja ki. Célja a DÖK működésének és a tanulói jogok érvényesülésének, valamint a házirendben foglaltak érvényesülésének áttekintése.

A jogszabály megkülönböztet évi rendes és rendkívüli diákközgyűlést.

Évi rendes közgyűlés: a diákközgyűlést iskolai, kollégiumi DÖK vezetője hívja össze évente egyszer (tehát nem az igazgató). Időpontját a DÖK határozza meg. Az iskola, a DÖK és a kollégium képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszakban végzett munkájáról, elsősorban a gyermeki, tanulói jogok érvényesüléséről, az ezzel kapcsolatos történésekről és a házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól.

A diákok kérdéseket tehetnek fel az iskola, a kollégium és a DÖK vezetőségének az iskola ügyeivel kapcsolatban. A diákközgyűlés napirendi pontjait legalább 15 nappal a közgyűlés előtt nyilvánosságra kell hozni.

Rendkívüli közgyűlés: akárhányszor összehívható, amennyiben szükséges; általában iskolabezárás miatt vagy DÖK-tagok lemondása után szokás megtartani. Itt nincs beszámolási kötelezettsége az igazgatónak, illetve a DÖK vezetőjének. Általában egy napirendi pontja van. Különben ugyanaz a menete, mint az évi rendes közgyűlésnek. A diákközgyűlést meg lehet szervezni küldöttgyűlés formájában vagy a teljes diákság részvételével.